100_tudnivalo_es_technika
Differences
This shows you the differences between two versions of the page.
| Both sides previous revisionPrevious revisionNext revision | Previous revision | ||
| 100_tudnivalo_es_technika [2022/03/21 02:52] – admin | 100_tudnivalo_es_technika [2025/10/04 18:07] (current) – removed admin | ||
|---|---|---|---|
| Line 1: | Line 1: | ||
| - | ====== Iveson & George: 100 tudnivaló és technika ====== | ||
| - | ===== Első rész - Előzmények ===== | ||
| - | |||
| - | |||
| - | === 1. Mi az SFBT? === | ||
| - | |||
| - | * a jövő leírása | ||
| - | * erőforrások és képességek leírása amik már működtek | ||
| - | * beszéd módszer | ||
| - | * nem probléma beszéd | ||
| - | * nem hagyunk " | ||
| - | * nem ad tanácsot | ||
| - | * időben korlátozott | ||
| - | |||
| - | ==== 2. SFBT eredete: Milton Erickson ==== | ||
| - | |||
| - | * Ericksonnak (sem) volt teoriája | ||
| - | * Kristály gömb módszer: képzeld el az életedet a probléma nélkül | ||
| - | * SdS észlelte, hogy az elképzelés tényleges célok megvalósításást eredményezte | ||
| - | * Erickson | ||
| - | * használni amit a kliens hozz | ||
| - | * nem normatív | ||
| - | * kliens múltja, véleményezése nem érdekes | ||
| - | * kristály gömb módszer | ||
| - | * feladatok meghatározása | ||
| - | * a terapeuta felelős a sikerért vagy a kudarcért | ||
| - | |||
| - | ==== 3. SF családterápia eredete: MRI Palo Altoban ==== | ||
| - | |||
| - | * Don Jackson alapította 1959ben | ||
| - | * híres kutatások voltak terápia és kommunikció terén | ||
| - | * itt fejlődött ki a stratégia család terápia | ||
| - | * John Weakland, Paul Watzwick és Dick Fisch kutatták a kommunikáció mintáit és a homeostázis elméletet | ||
| - | * Erickson hatására feladták a probléma megértését mint célt | ||
| - | * Nem használtak hipnózist (Erickson), de bíztatták az ügyfelet, hogy " | ||
| - | * " | ||
| - | * MRI max. 10 alkalmat ajánlott fel, ha hamarabb megvoltak az később felhasználható volt | ||
| - | |||
| - | ==== 4. Brief Family Therapy Center Milwaukeeban és az új irányzat születése==== | ||
| - | |||
| - | * Weakland megbarátkozik a fiatak Sds-sel, aki valószínüleg ott tanult / képezték | ||
| - | * Itt találkozott Inssoval | ||
| - | * SdS elsödlegesen " | ||
| - | * sok új ötlet született, p. Don Norum | ||
| - | * Itt még a következöket kutatták | ||
| - | * viselkedési minták a probléma körül | ||
| - | * feladatok ügyfeleknek a változás segítésére | ||
| - | * minimális célok | ||
| - | * kristály labda | ||
| - | * " | ||
| - | * "The Death of Resistance" | ||
| - | * DeJong& | ||
| - | * utána több terapeuta külöböző estekben ugyenezt a feladatott adta | ||
| - | * 1990-ben mutattáák be, BRIEF találkozón | ||
| - | * ez lett a " | ||
| - | * FSFT volt az egyik mindent nyitó " | ||
| - | |||
| - | ==== 5. BFTC ==== | ||
| - | |||
| - | * csapattal dolgozott, " | ||
| - | * terápia, mint megoldás (therapeutic) | ||
| - | * skálázás kidolgozása | ||
| - | * akkoriban úgy gondolták, hogy a terapeutánk fontos tisztázni mi a probléma; a skála " | ||
| - | * " | ||
| - | * 1982-1987 között a hangsúly elsődlegesen a különbség keresésen, és azok kitágítása volt | ||
| - | * terápia előtti változás vizsgálata: | ||
| - | * mi változás volt az első űlés előtt, 2/3-a javulásról beszélt | ||
| - | * tanulság: a terapeuta feladata a változás segítése és erősítése, | ||
| - | * Gela Miller (1997) szerint ez még nem volt SF, ő ezt " | ||
| - | * Miller szerint az igazi SF a " | ||
| - | |||
| - | ==== 6. BFTC: a második fázis ==== | ||
| - | |||
| - | * sok történet létezik a " | ||
| - | * A miért jött kérdés után, feltették a " | ||
| - | * | ||
| - | ==== 7. SFBT ma ==== | ||
| - | |||
| - | * 1982-1994 között, SdS könyve és a BTFC feloszlik | ||
| - | * SdS egyre többet filozófiával foglalkozik, | ||
| - | * IKM a Family Preservation (1991) könyvét, majd és Miller-rel a Working with Problem Drinker (1992) | ||
| - | * a terápiából más területekre is kiterjesztik az SFt | ||
| - | * IKM még ír SFről a gyermekvédelemről, | ||
| - | * SF-et elvitte az utcára | ||
| - | * SF practice, ha nem terapeuta használja | ||
| - | * BRIEF, a BTFC folytatása, | ||
| - | * SdS tudta és helyeselte, hogy a BRIEFesek a " | ||
| - | * 1989ben alakult a BRIEF | ||
| - | |||
| - | ==== 8. Filozófiai váz: konstruktivizmus ==== | ||
| - | |||
| - | * konstruktivizmus: | ||
| - | * mentálhigéniás szempontból vitat használta diagnózisnál | ||
| - | * Gale Miller: " | ||
| - | ==== 9. Filozófiai váz: Wittgenstein, | ||
| - | |||
| - | * Ludwig Wittgenstein "nyelv játéka" | ||
| - | * Szavak használata valóságot teremt; problémabeszéd problémát, | ||
| - | * kritika: érzelem hiánya -> SdS: a nyelv része | ||
| - | * kritika: szociális és politika hiánya -> SdS: ha nem beszél róla az ügyfél, akkor nem fontos | ||
| - | * SFBT legközelebb a szociális konstruktivizmushoz áll: "az egyén elméje tapasztalatainak egy világot épít ...a világ építés pszichológiai, | ||
| - | * SdS (aki szerint John Weakland mondta): " | ||
| - | * ezért, a terapeuta szakértő a kérdezésben, | ||
| - | * SdS poszt-strukturális nézete azt is jelenti, hogy nem lehet " | ||
| - | ==== 10. Feltételezések az SFBTben ==== | ||
| - | |||
| - | * Kliensek változást akarnak, nem de-motiváltak, | ||
| - | * a terapeuta dolga együttműködni az ügyféllel; | ||
| - | * a probléma megértése nem hasznos, sőt, néha kontraproduktív | ||
| - | * Siker attól függ, tudjuk-e, hogy mit akar az ügyfél | ||
| - | * Gyakran azonban a beidegződött viselkedési segítettek már a megoldásban. Legjobb, ha az ügyfél azt csinálja, "ami működik" | ||
| - | * a problémának nem tünete egy kórtannak; az ügyfél nem akarja a problémát, | ||
| - | * Gyakran a legkisebb változás elég, nem kell mindenkinek látni a problémát, | ||
| - | |||
| - | SdS három szabálya (1989): | ||
| - | - Ha nem romlott el, ne javítsd meg | ||
| - | - Ha már tudod mi működik, abból csinálj többet | ||
| - | - Ha nem működik, nem csináld újra. Csinálj valami mást | ||
| - | |||
| - | SdS kiegészítése 2007ben: | ||
| - | |||
| - | - Kis lépések nagy változáshoz vezethetnek | ||
| - | - A megoldásnak nem kell, hogy köze legyen a problémához | ||
| - | - A megoldáshoz más nyelvezet kell, mint a probléma leírásához | ||
| - | - A probléma nem állandó; mindig vannak kivételek amiket használhatunk | ||
| - | - A jövőt megalkotjuk és változtatható | ||
| - | |||
| - | |||
| - | ==== 11. Terapeuta és kliens kapcsolat ==== | ||
| - | |||
| - | * első variáció | ||
| - | * ügyfél - akivel lehet dolgozni, mert akar változást | ||
| - | * panaszkodó - nem tud, vagy nem akar változtatni a problémán | ||
| - | * látogató - nincs semmi oka, hogy ott üljön, nem kell kezelni | ||
| - | |||
| - | * 1991-ben SdS ezen változtatott | ||
| - | * nincs vonakodó ügyfél - mindenki ügyfél valamire, ha komolyan vesszük amit az ügyfél mond | ||
| - | |||
| - | Kapcsolat jellemzői: | ||
| - | * a " | ||
| - | * a terapeutánk nincs más célja, mint amit az ügyfél megfogalmaz, | ||
| - | * a terapeutának nincs véleménye, | ||
| - | * akármit csinál az ügyfél, feltételezzük, | ||
| - | * a terapeuta feladata és szakértelme úgy beszélni és gondolkodni, | ||
| - | ==== 12. Bizonyíték, | ||
| - | |||
| - | * 2011ben 97 tanulmány, 2 meta-analízis, | ||
| - | * 9 tanulmány szerint esetek 60%-ban már 3-5 ülés után van javulás | ||
| - | * tanulmányok széles skálája (idősek, függők, etc.) | ||
| - | * Beyebach munkája szerint, ha 3 ülés után nincs eredmény, terápiás modellt vagy terapeutát kell váltani | ||
| - | * Isebaert tanulmány: alkoholisták esetén 4 év után, 50%-a nem ivott, és 25% a kezelteknek uralta a problémáját | ||
| - | ==== 13. Mennyire rövid (brief) a BRIEF ==== | ||
| - | |||
| - | * sok területen használják (sebészek, iskolák, stb.) | ||
| - | * alapfelfogás, | ||
| - | * SdS: "as long as it takes, not one session more" | ||
| - | * kliens határozza meg a rövidséget, | ||
| - | * átlagban 4 ülés, annak ellenére, hogy lehetne akármennyivel több | ||
| - | - nincs felmérési fázis | ||
| - | - nem az a feladat, hogy leindítsuk a változást, | ||
| - | - ügyfelek megoldási és probléma mintákat hoznak -> megoldás többet csinálni a megoldási mintákból | ||
| - | - amit az ügyfél most, a jelenben jól tud, ezért együttműködünk annak használatában, | ||
| - | - intervenciók az ügyfél legjobb reményein alapulnak, ezért közel maradunk az ügyfél motivációihoz és gondolkodásához | ||
| - | - minden alkalmat úgy kezelünk, mintha az utolsó lenne | ||
| - | - SF, a szisztematikus világból való: "a rendszer egy elemének, vagy kapcsolatának | ||
| - | - SF több időt hagy az ügyfélnek az ülések között, hogy mást csináljon (4 ülés 10+ hét) | ||
| - | - SF használóknak az a véleménye, | ||
| - | * SF gyakorlók olyan feltételezésekkel ülnek le, hogy maximalizálják a lehetőségét az időhatékony ülésnek | ||
| - | ==== 14. Össefoglalás ==== | ||
| - | * általános folyamat | ||
| - | * megállapítása a remélt jövőnek | ||
| - | * remélt jövő leírása | ||
| - | * milyen alapok vannak a remélt jövőhöz | ||
| - | * ez a három terület tükröződik három kérdésben, | ||
| - | ** * Mi a legjobb reményed az üléssel (ülésekkel) kapcsolatban? | ||
| - | * Mi lesz más az életedben, ha ezeket a reményeket eléred? (What will be diffrent in your life if those hopes are achieved?) | ||
| - | * Mi van már meg, ami hozzájárulni, | ||
| - | * SF terapeutának nem kell több, mint ez a keretrendszer | ||
| - | * első kérdéssel kezdünk, második és harmadik vaiálható | ||
| - | * egy " | ||
| - | - Nyitás - nem kötelező | ||
| - | - Szerződéskötés - kliens orientáció - Mik a legjobb reményeid a mostani ülésünkkel kapcsolatban?" | ||
| - | - Remélt jövő (preferred future) leírása - " | ||
| - | - Beazonosítani a siker azon pillanatait, | ||
| - | - Zárás - a vége előtt a terapeuta egy rövid szünetet tart, hogy reflektáljon, | ||
| - | * További ülések | ||
| - | * Kezdő kérdés: "Mi változott mióta találkoztunk?" | ||
| - | * 4-es ponttal folytatjuk, nincs szükség az 1,2,3-at újra feltérképezni. | ||
| - | * gyakran skála kérdés, vagy coping kérdések és kivételek keresése | ||
| - | ===== Második rész - SF interjú jellemzői ===== | ||
| - | |||
| - | ==== 15. Ötletek a terápiás beszégetésről | ||
| - | |||
| - | * terápia egy beszélgetkés amit egy bizonyos céllal folytatunk; SFBTben az ügyfél határozza meg a célt | ||
| - | * beszélgetés folyamatának megértése meghaladhatja képességünket, | ||
| - | - felváltva lépünk - általában a felváltva lépések hiányát észleljük, | ||
| - | - az előző kört követi és arra építünk - kreativitáshoz kell | ||
| - | * ez kettő alkotja a ko-kreációját egy állandóan változó világnak | ||
| - | * ezt befolyásolni | ||
| - | ==== 16. A következő kérdés kiválasztása ==== | ||
| - | |||
| - | * mindennapi beszélgetésekben nem figyelünk oda | ||
| - | * szakmai beszélgetések mások: | ||
| - | * mi hasznos az ügyfélnek | ||
| - | * mi a legszükségesebb a feladat elvégzéséhez | ||
| - | * nehéz ha színes / sok oldalú az ügyfél válasza | ||
| - | * modell határozza meg, mit kérdez az terapeuta | ||
| - | * SFBT példák | ||
| - | * Mi lenne az első jele... | ||
| - | * Mi még? (Diákok szerint, ha nem tudsz mit kérdezni ezt mindig lehet:) ), de ez " | ||
| - | * **Az egész könyv lényege, hogy hogyan válasszuk a következő kérdést** | ||
| - | ==== 17. Elismerés és lehetőség ==== | ||
| - | |||
| - | * ott kell lenni ahol az ügyfél van | ||
| - | * SFesnek lenni, nem jelenti, hogy probléma fóbiások vagyunk (Insoo után) | ||
| - | * el kell ismerni hol van az ügyfél, és feltérképezni, | ||
| - | * figyelemmel és érdeklődéssel hallgatjuk az ügyfelet | ||
| - | * minél nehezebb elviselni a problémát, | ||
| - | * túlélési erősségek, | ||
| - | * példa a könyvben | ||
| - | ==== 18. Dicséretek ==== | ||
| - | |||
| - | * SFBT jellemzője a megerősítő visszajelzés | ||
| - | * dicséreteknek bizonyos jellemzői vannak | ||
| - | * őszinte | ||
| - | * tényeken alapszik (megtudjuk mutatni a kliens viselkedési formáját amit ő leírt) | ||
| - | * releváns az ügyfélnek a célja megvalósításához | ||
| - | * kapcsolódnia kell az ügyfél az ügyfél sikeréhez, ha lehet, amiért megküzdött | ||
| - | * úgy kell dicsérni, hogy azt az ügyfél elfogadja és egyetértsen vele, nem használhatók meggyőzésre (a terapeuta nézeteiről) | ||
| - | * feltétel nélküli, nincs semmi " | ||
| - | * gyakorlott SF terapeuták beépítik a dicséretet a kérdésbe (dicséret és megerősítés) | ||
| - | ==== 19. Hogyan döntsük el, hogy kivel találkozzunk ==== | ||
| - | |||
| - | * SFBT először családterápiás modell volt | ||
| - | * a rendszer elmélet miatt, ha egy része a a rendszernek; | ||
| - | * SdS fedezte fel, de a BRIEF kutatások megerősítettek | ||
| - | * A siker független, hogy ki vesz részt az ülésen, a terapeuta amúgy sem kell tudnia semmit az ügyfélrők | ||
| - | * ha az ügyfél megkérdezni, | ||
| - | * ügyfél értékeli, hogy hozhatott egy megfontolt döntést, és ő tudja a legjobban | ||
| - | ===== Harmadik rész - Hogyan kezdjük el ===== | ||
| - | |||
| - | ==== 20. Probléma mentes beszéd ==== | ||
| - | |||
| - | * egyszerű gyakorlat három céllal (nyitás!): | ||
| - | * az első percekben már találkozhatunk az " | ||
| - | * lehetőséget ad a terapeutának " | ||
| - | * elkezdi az " | ||
| - | * SdS kedvence: " | ||
| - | * Példa könyvben | ||
| - | ==== 21. Erőforrások meghatározása ==== | ||
| - | |||
| - | * erőforrások meghatározása megválltoztatja az ügyfél viselkedését | ||
| - | * példa könyvben | ||
| - | ==== 22. Építő jellegű füllel hallgatni: mit **tud** az ügyfél, és nem hogy mit nem tud ==== | ||
| - | |||
| - | * Építő jellegű füllel hallgatni, nem jelenti azt, hogy nem ismerem el az ügyfél problémáját | ||
| - | * SFBT is onnan indul, hogy hol van az ügyfél; nem kell újra elmondani a történetet és az terapeutának sem kell részletes probléma | ||
| - | * A problémát arra használjuk, | ||
| - | ==== 23. Építő múltak ==== | ||
| - | |||
| - | * építő hallgatást használ az SF gyakorló, hogy összerakja a következő kérdését | ||
| - | * minden elmesélt nehézség, egy küzdelem története. Minden kudarc, egy kitartás, és minden szerencsétlen történet, egy túlélés története | ||
| - | * példa: | ||
| - | - Hogyan éltél tovább, ilyen sokáig depresszióban? | ||
| - | - Hogyan dolgoztad fel a válásodat, | ||
| - | - Mit látot benned a munkaadód, hogy ilyen felelőség teljes munkát adott? | ||
| - | - Hogyan a sikerült legyőznöd az alkoholizmusodat ilyen nehéz helyzetben? | ||
| - | - Hogyan győzted le a kábítószerfüggésedet? | ||
| - | - Honnan tudta, hogy a szomorú arc mögött, egy olyan férfi van, akit érdemes elvenni? | ||
| - | - Mond el nekem, hogyan szenvedtél végi 45 év depresszit, egy fájdalmas válást, hogy elvesztetted az állásodat, | ||
| - | * példa könyv | ||
| - | ==== 24. Találkozás előtti válltozások ==== | ||
| - | |||
| - | * Találkozás előtti válltozások az SF egyik nagy " | ||
| - | * 1987-ben vették észre | ||
| - | * Freud szerint ez beteges " | ||
| - | * probléma, idő a megoldásra, | ||
| - | * Wiener-Davis' | ||
| - | * sok SF gyakorló ezt a jelenséget használja ki, mikor azt mondják, hogy " | ||
| - | * példa könyvben | ||
| - | * ha van változás az ülés előtt, akkor a terapeuta méginkább " | ||
| - | ===== Negyedik rész - Szerződés megkötése ===== | ||
| - | |||
| - | ==== 25. Munkánk alapján megtalálni az ügyfél legjobb reményét ==== | ||
| - | |||
| - | * első öt percben elhangzik a kérdés: "Mi a legjobb reményed, ami kisülhet a beszélgetésünkből?" | ||
| - | * ez a kérdés meghívja az ügyfelet, hogy a végeredményen gondolkodjon, | ||
| - | * központosítja az ügyfél nézőpontját | ||
| - | * SFBTben nem terapeuta nézőpontja határozza meg a szerződést, | ||
| - | * terapeuték megkülönböztetik a mit szeretne és szükséges fogalmát. Az ügyfél elmondja mit szeretne / mire vágyik, a terapeuta pedig hogy mi kell neki. Ez a megközelítés létrehozza a tudás rangsorolását, | ||
| - | * SF gyakorló nem akarja jobba tudni, és csak arra kérdez ami az ügyfél " | ||
| - | * A " | ||
| - | * ügyfelek gyakran arra készülnek, | ||
| - | * sokan azt gondolják, hogy a terápia beszélgetés a problémáról, | ||
| - | * Ha elején már a siker részleteire összpontosítunk, | ||
| - | ==== 26. Szerződéskötés: | ||
| - | |||
| - | * " | ||
| - | * Harry Korman három ismertetőjel a szerződéskötéshez: | ||
| - | - valami, amit az ügyfél, el akar érni, ami | ||
| - | - ami a terapeutának valóban elfogadható, | ||
| - | - a terapeuta és az ügyfél közös munkával remélhetik, | ||
| - | ==== 27. A különbség a végeredmény és a folyamat között ==== | ||
| - | |||
| - | * SF egyszerre ügyfélközpontú, | ||
| - | * nem csak a Korman első két pontjának kell megfelelnie, | ||
| - | * rossz példák: " | ||
| - | * feltételezzük, | ||
| - | * átfordítása a kérdésnel: | ||
| - | ** * "mit remélsz, hogy ettől..." | ||
| - | * "what are your best hopes from this..." | ||
| - | ==== 28. A "Nagy Helyette" | ||
| - | * nagyon gyakran az ügyfél zavaró problémákkal jönnek, pl. " | ||
| - | * "a mi a legjobb reményed" | ||
| - | * A híd a negatív megfogalmazásból egy pozitívba, a " | ||
| - | ==== 29. Mikor a kliens reménye a túlmutat a terapeuta kötelességén ==== | ||
| - | |||
| - | * Mi van ha a kliens reménye meghhaladja a terapeuta felelőségén? | ||
| - | - válasz elfogadása | ||
| - | - a szerepek tisztázása (nincs ráhatásom) | ||
| - | - egyezkedés/ | ||
| - | * pl. ha meglenne "amire nincs ráhatásom", | ||
| - | |||
| - | ==== 30. Mikor az ügyfelet valaki küldi ==== | ||
| - | |||
| - | * Nem baj, ha a ajánló / küldő célja nem egyezik meg | ||
| - | * Meg kell " | ||
| - | ==== 31. Szerződéskötés fiatalokkal ==== | ||
| - | |||
| - | * kevés gyerek jön el magától terapeutához | ||
| - | * itt is meg kell keresni, hogy mit akar a fiatal, vagy ha semmit, akkor gyakran az a válasz "mivel tudom " | ||
| - | ==== 32. Ha az ügyfél azt mondja "nem tudom" ==== | ||
| - | |||
| - | * SdS szerint a leggyakoribb kérdés amit feltesz egy terapeuta "mi(t) még", az ügyfelek pedig azt hogy "nem tudom" | ||
| - | * a legegyszerűbb várni, gyakran megszokásból mondják, hogy "nem tudom" (különösen fiatalok) | ||
| - | * Más megoldás, hogy tippelj / képzeld el, hogy hasznos neked.... | ||
| - | |||
| - | Kitartás | ||
| - | * ha kitartunk a kérdésünknél, | ||
| - | |||
| - | Más perspektíva | ||
| - | * Partnered, feleséged, stb. mit mondana? | ||
| - | |||
| - | " | ||
| - | * Mi az ő (" | ||
| - | |||
| - | * Minden kliensnek jó oka van, hogy eljött, csak elég rugalmasnak kell lenni, hogy meg tudja fogalmazni | ||
| - | ==== 33. Ha az ügyfél céljai irreálisnak tünnek==== | ||
| - | |||
| - | * kérdés: " | ||
| - | * következő legjobb reményre megyünk: "ha mamád és papád újra összejönne (ami nem történik meg), miben lenne segítségedre / mi lenne más? Utána ennek a válasznak a céljaival dolgozunk tovább | ||
| - | * esemény valószínűségét skálázni | ||
| - | |||
| - | " | ||
| - | |||
| - | * mennyi az esély?, és a válasz függvényében dolgozunk vele | ||
| - | * "ha nincs esély változásra, | ||
| - | * "mi a következő legjobb reményed?" | ||
| - | |||
| - | Hogy birkozzunk meg élethelyzetekkel | ||
| - | * élet nehézségeit két " | ||
| - | * élethelyzeteket per difinició nem lehet megoldani (veszteség, | ||
| - | * élethelyzetekkel megbirkózni, | ||
| - | * Ha megkérdezzünk hogy " | ||
| - | |||
| - | |||
| - | ==== 34. Mi legyen ha helyzeti kockázat van? ==== | ||
| - | |||
| - | * Csak az a kérdés értékes ami az // | ||
| - | * a biztonságot beépíthető kérdésbe: "Ha határozottab leszel a kapocslatban, | ||
| - | |||
| - | ==== 35. Ha a segítő kezében van a hozzáférés az erőforráshoz ==== | ||
| - | |||
| - | * Pl. a terapeutának kell eldönteni, hogy a gyerek hova kerül, stb. | ||
| - | * Válzosákore lehet rákérdezni, | ||
| - | ==== 36. Mi van ha nem sikerül közös projektet kialakítani ==== | ||
| - | |||
| - | * ha nincs közös projekt, a munka nem SF | ||
| - | * közös projekt hiánya ha kliens és az ügynökség (aki küldte) céljai nem egyeznek | ||
| - | * " | ||
| - | * "mini közös projektket" | ||
| - | * Minden panasz egy lehetőség! | ||
| - | * Iker-mérce: | ||
| - | |||
| - | ===== Ötödik rész - Ügyfél remélt jövője ===== | ||
| - | |||
| - | ==== 37. Vágyott jövő: a " | ||
| - | |||
| - | * SFBT korai napjaiba a kliens jövő beszéde a megvalósult reményiről volt a jel, hogy az ülést abbahagyhatják (SdS 1988) | ||
| - | * Vágyott jövő tágabb, mint a célok | ||
| - | * A vágyott jövő nem " | ||
| - | * A tipikus jövőre közponosító kérdés a " | ||
| - | * Először ezt a " | ||
| - | * a csodát már kihagyják, "ha (ez és ez megtörénne? | ||
| - | * a csoda megemlítése azért jó, mert nem a terapeuta csinálja hanem a " | ||
| - | ==== 38.Távoli jövő ==== | ||
| - | |||
| - | * Olyan vágyaik vannak ami messze vannak a jövőbe | ||
| - | |||
| - | Pl.: Kis srác Porschet és millió fonot akart. Terapeuta: "és ha a csoda csak abba az irányba vinne?", | ||
| - | |||
| - | * Messzi reményeket a jelenben kell megkeresni | ||
| - | ==== 39. A jól leírt vágyott jövő jellemzői ==== | ||
| - | |||
| - | 5 alapvető jellemzője van a vágyott jövőnek | ||
| - | |||
| - | - Pozitív - nem optimista, hanem matematikai szempontbol " | ||
| - | - Konkrét, megfigyelhető cselekedetek: | ||
| - | - Részletes (időpont, hely, cselekedet, környezet) | ||
| - | |||
| - | Mások szemszögéből: | ||
| - | - Több szempontú - mások szemszögéből van | ||
| - | - Interakciós - leírás másokra való hatásnak és fordítva | ||
| - | |||
| - | ==== 40. A jól leírt vágyott jövő jellemzői: más személyek szemszögéből==== | ||
| - | |||
| - | * Több szempontú - segít apró jeleket észrevenni, | ||
| - | * Interakciós - fontos hogy lássuk mások hogyan reagálnak, és arra hogyan reagál az ügyfél, nem a cselkvést kell erősíteni, | ||
| - | ==== 41. Szélesíteni és részletezni==== | ||
| - | |||
| - | * bezoomolás sem mehet örökké, néha tovább kell lépni, nem lehet minden pillanatot átrágni | ||
| - | * segít a skála | ||
| - | |||
| - | ===== Hatodik Rész - Mikor történt már meg? Sikeres pillanatok ===== | ||
| - | |||
| - | ==== 42. Kivételek ==== | ||
| - | |||
| - | * SFBT úgy kezdődőtt, | ||
| - | * nem tudjuk tökéletesen csinálni problémáinkat -> tehát nem mindig vannak jelen | ||
| - | * Kulcs a kivételt tenni a változás alapkővének, | ||
| - | * kivétel-alapú megközelítés: | ||
| - | ==== 43. Pillanatok, mikor a jövő már történik ==== | ||
| - | |||
| - | * kivételek helyett, eseményeket keresünk mikor már megtörténik a jövő | ||
| - | * ez könyebb és hatékonyabb | ||
| - | * Életed milyen részét szeretnék megtartani? (nem megváltoztatni mert jó) | ||
| - | * kivétel központúság - pillanat központúság | ||
| - | * nem akartuk a gyereket és sok gond van vele -> jó fej és milyen sok mindent jól csinálunk | ||
| - | ==== 44. Listák ==== | ||
| - | |||
| - | * "Mondj 35 (sok) dolgot amit csinálta a (ami kell) óta!" | ||
| - | * csak olyan dologra lehet használni ami már történik, nem a vágyott jövőre | ||
| - | ==== 45.Nincsenek pillanatok, nincsenek kivételek | ||
| - | |||
| - | * kliens nem tud mondani kivételt, vagy piilanatot mikor már történik a vágyott jövő | ||
| - | * oka vagy hogy ott ül az ügyfél | ||
| - | * " | ||
| - | * belépő pontok | ||
| - | |||
| - | ===== Hetedik fejezet - Haladás mérése: a skála használata ===== | ||
| - | |||
| - | ==== 46. Skála kérdés: a haladás felmérése ==== | ||
| - | |||
| - | * SF skála segít az ügyfélnek felmérni, hogy mennyit haladt a vágyott jövője felé | ||
| - | * subjektív mérés, nem tudományos! | ||
| - | * skála kérdést csak a vágyott jövő leírása után lehet feltenni! | ||
| - | * skála 0-10 | ||
| - | * "10 minden dolog, amiről azt mondtad, hogy másképpen szeretnéd a vágyott jövőben" | ||
| - | * 10 vágyott jövő // | ||
| - | ==== 47. A 0 meghatározása a skálán ==== | ||
| - | |||
| - | * 0 meghatározása fontos, mert az ügyfelet a haladására kell összpontosítani, | ||
| - | * 0 legyen amennyire lehet pontatlan, lazán körülírt = "0 a teljes ellentét" | ||
| - | * "0 a általában véve (de valószínűtlen) a legrosszabb | ||
| - | * Izgalmas 0 "az a pillant mikor időpontot kértél mára" -> ülés előtti változás jobb eredményt ad, mint mikor a legrosszabb álatpotban voltál (SdS, 2001) | ||
| - | ==== 48. Különböző skálák ==== | ||
| - | * szétválasztani a különböző haladást, hogy ne átlagot számoljunk (egyedül lakni, elvégezni a munkát, stb.) | ||
| - | * // | ||
| - | * Az // | ||
| - | * // | ||
| - | * nincs határa hogyan használjuk a skálát, //sétáló skála// két fal között; családnál mindenki feláll és összeadjuk a számokat (vagy a gyerekkel összeadatjuk!) | ||
| - | ==== 49. Sikerek a multban==== | ||
| - | |||
| - | * "Mit csináltál, | ||
| - | * nem kell sietni, hogy felmenjünk a skálán | ||
| - | * minden egyes dologért amit a kliens //talán// csinálni fog a jövőben, találjunk 4 dolgot ami //már megcsinált// | ||
| - | * Ha ügyfél olyan dolgokat sorol fel, amiket nem csinál -> Bill O' | ||
| - | * hasznos "mi legmagasabb amennyit elértél a skálán" | ||
| - | * Minden sikerre érdemes összpontosítani, | ||
| - | * ezek a kérdések az ügyfelet az erőforrásaikra és erősségeikre érzékenyíti | ||
| - | * másik szemszögéből nézni is hasznos: "mit mondana a főnököd/ | ||
| - | ==== 50. Mi elég jó? ==== | ||
| - | |||
| - | * "3-on vagy a skálán. Meddig kell eljutnod, hogy azt gondold "ez elég jó"? | ||
| - | * amikor az 10 nem reális a skálán | ||
| - | * nem a terapeuta dolga realisztikusabbá tenni a kliens jövőjét (ő a szakértő), | ||
| - | * a skála maga erre csodálatos: | ||
| - | * az "ez elég jó" kérdés, elfogadja a kliens 10-esét //és// " | ||
| - | * valaki ritkán használja, valaki mindig, mondván: senki nem tökéletes" | ||
| - | ==== 51. Felfelé haladni a skálán==== | ||
| - | |||
| - | * " | ||
| - | * legfontosabb, | ||
| - | * általában megkérdezik a klienstől, hogy " | ||
| - | * ez egy önmegvalósuló profécia, ha letudja írni, meg tudja csinálni | ||
| - | * ne csináljunk " | ||
| - | * csak // | ||
| - | ==== 52. Jelek és lépések ==== | ||
| - | |||
| - | * "Mik lesznek a //jelei//, hogy feljebb vagy egy ponttal?" | ||
| - | * Mindkettő jó, a második listát csinál, az első SFesebb | ||
| - | * "mi kell ahhoz, hogy feljebb legyél egy ponttal?", | ||
| - | * az első összpontosítja a kliens vágyait és képességeit, | ||
| - | * ha rákérdezünk, | ||
| - | * "mit kell tenned..." | ||
| - | ==== 53. Mi van, ha az ügyfél azt mondja, hogy " | ||
| - | |||
| - | * a válasz előrször //ismerje el// a problémát, | ||
| - | * a " | ||
| - | * " | ||
| - | * " | ||
| - | * ha -1 egy ok (öngyilkos gondolataim vannak olyankor): "Most miért nincsenek azok a gondolatok?" | ||
| - | * ha -1 a "a legrosszabb": | ||
| - | * ha 0 a legjobb, mit attól remél hogy itt /f lehívott? | ||
| - | ==== 54. Ha a kliens skálázása nem realisztikus ==== | ||
| - | |||
| - | * mi van ha az ügyfél azt mondja, hogy már 10-en van? | ||
| - | * ez azt jelzi, hogy a kliens nem saját akaratából kívül van itt | ||
| - | * másnak van problémája, | ||
| - | * ilyenkor érdemes meghallgatni, | ||
| - | * ha a +1-es szint irreális, a +0.5-re kell rákérdezni! | ||
| - | |||
| - | ===== Nyolcadik rész - Túlélési stratégiák: | ||
| - | |||
| - | ==== 55. Nehéz helyzetek és gyász kezelése ==== | ||
| - | |||
| - | * ilyenkor a kérdések forrása a túlélési kérdések | ||
| - | * ezeket a Milwaukee csapat dolgozta ki, hogy klienseik képességeikkel és erősségeikkel megbirkozzanak a nehéz időkkel | ||
| - | * " | ||
| - | * nem a gyász a probléma, hanem hogyan bírkózunk meg vele | ||
| - | * rákos betegeknél jól haszálható az SF, halálos betegeknél: | ||
| - | ==== 56. Hogy ne legyen rosszabb ==== | ||
| - | |||
| - | * "Mit csinálsz, hogy legyen (még) rosszabb?" | ||
| - | * " | ||
| - | * " | ||
| - | * bizakodási skála - mennyi az esélye, hogy nem lesz rosszabb | ||
| - | |||
| - | ===== Kilencedi rész - Ülések befejezése ===== | ||
| - | |||
| - | ==== 57. Gondolkodási szünet ==== | ||
| - | * ülés vége előtt 10 perccel pár perc szünet (kimenni, bent maradn, de szemkontaktust megszakítnati) | ||
| - | * " | ||
| - | * Erdetileg a rendszer terápia része volt (stb. :) ). Tisztelet teljesebb és egyszerűbb összefoglalni, | ||
| - | * 2-3 perc összeszedni a kulcs elemeit az ügyfél monadnivalójának, | ||
| - | |||
| - | ==== 58. Elismerés és nagyrabecsülés==== | ||
| - | ==== 59. ==== | ||
| - | ==== 60. ==== | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | ==== 61. ==== | ||
| - | ==== 62. ==== | ||
| - | ==== 63. ==== | ||
| - | ==== 64. ==== | ||
| - | ==== 65. ==== | ||
| - | ==== 66. ==== | ||
| - | |||
| - | |||
| - | ==== 67. ==== | ||
| - | ==== 68. ==== | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | ==== 69. ==== | ||
| - | ==== 70. ==== | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | ==== 71. ==== | ||
| - | ==== 72. ==== | ||
| - | ==== 73. ==== | ||
| - | ==== 74. ==== | ||
| - | ==== 75. ==== | ||
| - | ==== 76. ==== | ||
| - | ==== 77. ==== | ||
| - | ==== 78. ==== | ||
| - | ==== 79. ==== | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | ==== 81. ==== | ||
| - | ==== 82. ==== | ||
| - | ==== 83. ==== | ||
| - | ==== 84. ==== | ||
| - | ==== 85. ==== | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | ==== 86. ==== | ||
| - | ==== 87. ==== | ||
| - | ==== 88. ==== | ||
| - | ==== 89. ==== | ||
| - | ==== 90. ==== | ||
| - | ==== 91. ==== | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | ==== 92. ==== | ||
| - | ==== 93. ==== | ||
| - | ==== 94. ==== | ||
| - | ==== 95. ==== | ||
| - | ==== 96. ==== | ||
| - | ==== 97. ==== | ||
| - | ==== 98. ==== | ||
| - | ==== 99. ==== | ||
| - | ==== 100. ==== | ||
100_tudnivalo_es_technika.1647831134.txt.gz · Last modified: by admin